SZABÓ ÁDÁM: SVÉDASZTAL - A MŰCSARNOK „NA, MI VAN?” PROGRAMJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁS
SZABÓ ÁDÁM: SVÉDASZTAL - A MŰCSARNOK „NA, MI VAN?” PROGRAMJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁS
2008. június 25. – 2008. augusztus 1.
Szabó Ádám munkáinak egyik legfontosabb meghatározója a hipotézis. Olyan feltevésekkel foglalkozik, amelyek befolyásolják szobrászati és művészeti gondolkodását és tevékenységét. Kérdései és feltételezései leginkább földrajzi, természeti formák, élő organizmusok, kémiai vagy fizikai folyamatok köré szerveződnek.A szobrászat mibenlétét az határozza meg, hogy egy adott anyagból egy fizikai átalakítás révén milyen formát alakít ki a művész. Szabó Ádám felismerte, hogy ez a karakterisztikum nemcsak a művészetben figyelhető meg, hanem a természeti környezetben is, hiszen a földrajzi átalakító folyamatok is hasonló eredményt mutatnak, legyen az erózió, olvadás, lerakódás vagy más egyéb, formai elváltozást mutató jelenség.
A művész fikcióval való játéka épp ott kezdődik, ahol a fizika és kémia véget ér. Az alkotó megfigyelései révén a természet reakcióit szobrászati módszerként alkalmazza, de azt a humor, és az abszurd emberi kategóriáival értelmezi. Alkotásai olyan helyzeteket, állapotokat, folyamatokat mutatnak be, amelyek karakterükkel, átgondoltságukkal a természeten és a művészeten túlmutató kérdésekre utalnak.
Szabó Ádám hipotetikus videói, fotói és szobrai a szobrászati művet nem egy kifaragási folyamat végpontjának tekintik, hanem épp ellenkezőleg, a formák önmaguktól való felépülését állítják. Visszafelé levetített filmjei átalakulásokat rögzítenek, ahol a lepattintott kő a szobrot vastagítja, és nem soványítja, újabb famunkái, pedig a plasztikai sebészet gyakorlatát, szépségről alkotott teóriáját teszik át a természet világába: faragványaival élő fák göcseit, csomóit cseréli ki hibátlan pótlásokra, gyümölcsök hibáit fedi el rávarrott foltokkal, amivel a szobrászat értelmét, hasznosságát és morális határait feszegeti.
Az Inda Galériában rendezett kiállítása válogatást mutat be az utóbbi évek munkáiból. Láthatjuk legújabb fa- és gyümölcsszépítő akcióit, és a legutóbb a Jövő Házában is látott (ál)dokumentumfilmjét egy élő anyagként burjánzó Mars kőzet (ál)tudományos vizsgálatának eredményeiről is.
Muladi Brigitta művészettörténész,a kiállítás kurátora
