SZABÓ ÁDÁM: MECHANIKUS PARADICSOM
SZABÓ ÁDÁM: MECHANIKUS PARADICSOM
2007. szeptember 19. – 2007. október 19.
A szobrász-művészettörténész Szabó Ádám (1972-) és a grafika szakon végzett Albert Ádám (1975-) művészeti világának meghatározója ugyanúgy az elvont gondolatiság és a mérnöki pontosság. Ezek segítségével építik különálló, neokonceptuális, pszeudo Éden-kertjüket. Mindkettőjük művészetét a gépkorszak ihlette: 850 °C-on égetett zománctáblák, programozható ipari monitorok, savmaratott acélrönkök, digitális nyomatok stb. Az indusztriális és posztindusztriális társadalom eszközei. Szabó Ádám az időről, a természetről és a művészetről alkotott pókhálós fogalmainkat bombázza neokonceptuális szobor-projektjeivel. Önjelölt „természetgyógyászként” metszi ki a korhadt fatörzsekből és a túlérett gyümölcsökből a hibás részeket, majd a sebeket faragott protézisekkel tölti ki. A furcsa kísérleteket c-printeken és animált videoloopokon mutatja be. Munkáiban a modern technika (programozható monitor, c-print), a klasszikus művészet (aranyozott képkeret, szobrászi mívesség) találkozik a természet örök törvényeivel (elmúlás, korrózió). Posztmodern harc a homokóra és a pusztulás megállításáért, a szobrászvéső és a digitális technika segédletével. Albert Ádám zománclapokra szitázza különleges jelképeit: figura-sziluettek, geometrikus faágak, elektronikus eszközök szerkezeti rajzai, kifordított tenyerek, agyvelőmetszetek stb. A formátumot a hétköznapi utcatábláktól és a botanikus kertek rendszertani besorolást jelző taxon-tábláitól kölcsönzi. Piktogramszerű emblémái viszont – az eredeti tábláktól eltérően – nem igazítanak el az adott rendszerben, az összeollózott képi mozaikok rejtélyes kapcsolódási pontokat nyitnak meg, kaotikus őserdővé változtatva a metropoliszt és a csendes füvészkertet. Albert Ádám referencia-vesztett iránymutatói a nagyvárosi dzsungel és a parkosított természet, vagyis a felvilágosodás által katalogizált világ összezavarodottságának jelei. Kósza útjelző táblák az elveszett, mesterséges-mechanikus Paradicsomban.
Rieder Gábor művészettörténész,a kiállítás kurátora
