Nyald a nyelved!
2015. március 11. – 2015. április 10.

A kiállítást megnyitja: Molnár Tímea

Az est paleo házigazdája: Szirtes János

Közreműködnek: Giorgia Fonyódi, Holy Olga és Mécs Miklós

Bizarr portrék és ironikus személyiségrajzok alkotják Navratil Judit két legújabb sorozatát, mindenekelőtt a művész családtagjairól valamint az önkéntes alanyokról, akik részt vettek az „ezoterikus háziasszony” internetes jósrajzoldájának projektjében. A jóslási procedúrához a bejelentkező páciens „bevállalósan” aktív közreműködésére van szükség, testének ritkán közszemlére tett részeit, a nyelvet, táplálékának maradékát, és nagyon finoman szólva, a szervezete által kiválasztott anyagait kell lefotóznia és elküldenie – amelyek alapvetően a testünk működését szolgálják, már régóta nem tabutémák, az esztétikával való szembenállást prezentálják – de mégsem szembesülünk velük szívesen. A jóslás alapja pedig a ji-king.

Másik sorozata a Vízisárkányok, csupaszkopoltyús csigák a valóságosnak a többszörösére felnagyított változatai. A naplóbejegyzés-szerű részletességgel megrajzolt apró hétköznapi mozzanatokat dokumentáló hatalmas rajzok a személyességüket és intimitásukat a fekete-fehér, aprólékos vonalrajzzal támasztják alá, de ezt csak akkor fedezzük fel, ha közel lépünk – az egyébként a papíron monumentálisra növesztett neonszínekkel megfestett mélytengeri meztelencsigához.

A szarkazmus, amellyel Navratil Judit saját szerepét bemutatja– leginkább a kétgyermekes anyasággal járó egész napos elfoglaltság, és az elmélyültséget igénylő művészeti tevékenység szembenállásából fakad. A művészt idézve: „A kiállítást körbelengi a kétgyermekesanyukalét testnedvekben úszkáló állapota, a folyamatosan osztott figyelem, és az a furcsa hangulat, amit saját nyelvünk nyalogatása okoz. Önkritika, vagy 'művészi hitvallás', ahol ezt a mozdulatot állítom párhuzamba képeim öncélú és hasztalan mivoltával (mint az önkielégítés egyfajta távoli rokona).”

A kiállításra érkezőt, „egy kupac objekt” fogadja az előtérben, amelyek a tükörre kitett formában vizuálisan a jóslatrajzokhoz kapcsolódik. Az apró tárgyak, melyeknek szavakkal meghatározott neve nincs, de formájukban csigákat, nyelveket és „szardarabokat” idéznek, halk baba-gügyögés kíséretében (a beszéd globális őse) – nézhetők meg.

A kiállítás számos extrája mellett egy telefonos applikáció csempészi be korunk média-technikáját, ami segítségével előhívhatjuk a rejtélyes színes ábrák mögül azt a küldött anyagot, amiből a mintázatok Navratil Judit "kozmikus látomásaival” keveredve keletkeztek.

A páciensek küldeményei két fehér gúla lapjain jelennek meg a térben mozogva-forogva úgy, hogy mind a négy oldal megmutatja magát.. A fekete lapra rajzolt mintázatok alapvetően egy-egy személy pillanatnyi állapotát és lehetőségeit illusztrálja: közhelyes jósképek abszurditása az adott szituációra alkalmazva, melyhez az illető nagyon személyes titkaiba való belepillantás ad alapot.

A megnyitó eseményen – ami épp annyira különös és tarka lesz, mint a bátor rajzok, amelyek a naiv művészet és a gyermekrajzok egyszerűségét keverik a profi rajztudással – Szirtes János paleo házigazda közreműködésével különleges kulináris élvezetben is részük lehet a látogatóknak.

VISSZA