Czene Márta: Ez nem az én testem
2023. március 8. – 2023. április 6.Megnyitó: 2023. március 7., kedd 18 óra
Megnyitja: Popovics Viktória
Czene Márta: Ez nem az én testem
“Ha nem, akkor mégis kinek a teste? Talán Gyöngyié, vagy Vicáé, esetleg Erikáé? Kölcsönadták, vagy kölcsön vették? Ideiglenesen átengedték szabad felhasználásra? Azé, aki rendelkezik vele éppen? Aki szabályokat szab, hogy mit tehetünk vele, és mit, nem? Vagy azé, aki a belsejében növekszik, magába szíva a vizet és a táplálékot, átalakítva azt?
Talán mégis az enyém, de annyira megváltozott, hogy már fel sem ismerem, hogy régen ez voltam én, vagy inkább azt nem, hogy most ez vagyok.
A meztelenséget, mint egy új ruhát próbálva fel, úgy nézünk a tükörbe újra és újra, mintha egy életre szóló, fontos ismeretséget kötnénk meg éppen. Mi az, amit látok? Az én testem más szemével, vagy más teste az enyémmel?”
A kiállítás témája Czene előző munkáihoz kapcsolódik. Az anyaság tapasztalatából és a művészcsaládhoz kapcsolódó emlékekből kiindulva folytatta a gondolatmenetet a nőkép és a női identitás benne kialakult formáinak vizsgálatában, melyre nagy hatással volt festő családtagjainak aktmodellhasználata és az aktmodellek személye.
A középpontban most a női testről és -szerepről alkotott kép gyermekkoron átívelő kialakulási útja áll, szerepmintákkal és a szexualitás témájával való találkozások alapján. Kisgyerekként ezek a fogalmak és helyzetek ugyan még csak érthetetlen, nehezen megközelíthető módon jelennek meg, mégis, már ekkor tájékozódási pontokat, útvonalakat keresünk bennük.
Bár a kiállítást Czene kislányának életkora, fejlődése inspirálta, saját, hasonló korában átélt emlékeit dolgozza fel.
Két fényképből és egy fotósorozatból indult ki. A sorozat Gyöngyit, a művész édesapjának aktmodelljét ábrázolja, amint Czene gyerekszobájában, a gyűrűhintán pózol. Czene édesapja fényképez. Czene és Gyöngyi lánya a háttérben egy babával és babakocsival játszik.
A másik fotón körülbelül 7 évesen az unokatestvérével pózol meztelenül egy nyári fürdés után a telkükön. A fotót az unokatestvér apukája készítette. A harmadikon a család feledésbe merült múltjából jelenik meg négy lány.
Fontos inspirációs forrása volt Balthus igen ellentmondásos Akt a kandallópárkány előtt (1955) című festménye is, melyhez kapcsolódóan a női test változásairól, és ennek megtapasztalásáról készített egy reflexiósorozatot.
VISSZA