Szőke Gáspár
1983, Budapest
2009-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő szakán Tölg-Molnár Zoltán osztályában. Pályája kezdetétől az absztrakt festészet új lehetőségeit keresi, munkái a sík és a térbeli absztrakció határain mozognak. Szőke művészete a festészet alapvető elemeiből építkezik, elsősorban a forma és szín kapcsolata, azok optikai lehetőségének vizsgálata áll középpontjában. A geometrikus absztrakció és határterületei; az átjárhatóság, a kapcsolat az organikus és geometrikus nonfigurativitás területei között, az azok között feszülő látszólagos ellentmondások, illetve azok összeegyeztethetőségének kérdései foglalkoztatják. Az elmúlt években római ösztöndíjának élménye által inspirálva érdeklődése elsősorban a klasszikus mintarendszerek és az absztrakció kapcsolatának vizsgálata felé fordult. Kiindulási pontját az építészeti ornamentika és a díszítőfestészet jelentette. Doktori kutatása a különböző kultúrákban változó tartalommal, jelentéssel megjelenő minták, szimbólumok vizuális ábrázolásának kérdéseit állítja középpontba. Legújabb alkotásain keresztül az ősi, klasszikus mintarendszereket, szimbólumokat vizsgálja, illetve annak lehetőségét, hogy a jelentésétől megfosztott, az eredeti kontextusából kiemelt minta hogyan válhat a 20. századi, a modern illetve a kortárs képalkotás alkotóelemévé. – Nagy Barbara
