Szász Lilla
1977, Budapest
Szász Lilla művészeti érdeklődése alapvetően arra a kérdésre irányul, hogy az emberek miként élnek külső körülmények hatására létrejött zárt közösségekben, Magyarországon és külföldön egyaránt. Fényképezett hajléktalan anyákat, fiatalkorúak intézetében élő lányokat, New Yorkban élő második világháborús orosz zsidó veteránokat. Egyik legismertebb fotósorozata a Zsolti mama mennybe megy, melyen egy Józsefvárosban élő, három szexmunkásból álló „család” életét dokumentálta egy éven keresztül. Jelenleg a HIV magyarországi helyzetével foglalkozik: az Off Biennálén és a Liget Galériában mutatták be Pozitív című anyagát, mely egy HIV-fertőzött nyugdíjas pedagógus emlékeit mutatja be. 2018–2021 között Portugáliában élt, ez alatt az idő alatt az úgynevezett „retornadok”-kal (Üdvözlet új otthonomból), a nők helyzetével a Salazar diktatúrában (Rabul Ejtett Szabadságok), illetve lisszaboni fiatalokkal és azok megjelenésével, önkifejezésével foglalkozott (#lisbonstreetfashion).
Szász Lilla előadóként dolgozott a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok Mesterkurzusán, továbbá a Mosoly Alapítvány fotóművészeti kurzusán is. Önkéntesként fotográfiát tanított a Józan Babák szervezetnél. 2013–14-ben az IBS Art Management kurzusán tanított. Számos nemzetközi és magyarországi kiállításon vett részt, mint, munkái mind magán, mind vállalati és múzeumi gyűjteményekben megtalálhatók.