Designképző művészet
2007. szeptember 3. – 2007. szeptember 14.

Bognár Rudolf, Dévényi Dalma, Gulyás Judit, Kiss Tibi, Lublóy Zoltán, Máté Eszter, Mátrai Edina, Zongor Roni iparművészek Cseh Lili, Huszti János, Kopasz Tamás, Marafkó Bence, Ottó László, Somody Péter, Otmar Spiss, Vágner Mátyás képzőművészek kiállítása

Egy térben festmények és hétköznapinak hitt tárgyak, új megfogalmazásban.

Fogyasztói társadalom vagyunk, valljuk be, lételemünk a vásárlás, hogy szükségleteinket, és még azon felül érzékeinket, vágyainkat, mondanivalónkat, vagy csak egyszerűen saját magunkat megjutalmazzuk egy-egy megvásárolt termékkel. Rengeteg minden van, ami kényeztetheti a lelkünket, az alapvető szükségletünk kielégítése után. Minden tárgy, melyet megveszünk, mely hozzánk kerül, valamilyen szükséglet kielégítését szolgálja. A ruha megóv és takar, a cipő védi a lábunkat, az ékszer jelentést hordoz, a kerámiatál valamit tart, ad, kínál, a pohárból inni tudunk, a szemetesbe beledobhatjuk a papírt, a lámpánk világít, a vázába pedig virágnak adunk tovább rövidke életet. Azonban tudjuk-e azt, hogy vásárlásainkkal kit, miként és milyen módon támogatunk? Tudjuk-e, vagy érezzük-e a különbséget tárgyak és tárgyak között? Tudjuk-e mit jelent a design, az ergonómia, a harmónia, a többletjelentés? Gondolunk-e erre, amikor megveszünk egy-egy használati tárgyat? Gondoljunk! Mert különbség van egy szériában gyártott termék, és egy alkotó gondos gondolatai által megtervezett, hosszan megálmodott formákból összeálló egyedi vagy kisszériás kollekció között. A különbség kézzel fogható. Értsük meg azt, hogy miért jelenthet többet egy-egy termék, ha tervező, alkotóművész által létrehozott. A tárgyak ekkor egyazon magasságba emelkednek a művészeti alkotásokkal, jelen esetben festményekkel. A tárgyak azonosan elképzelt, megfogalmazott, formába öntött válaszok, mondanivalók, egyszerű kinyilatkoztatások, mint a falra akasztott festmények, művészeti fotók.Amennyiben megértjük a mondanivalót, és különbséget téve alkotásokat, design-termékeket vásárolunk, közelebb kerülünk egy-egy képzőművészeti alkotás felé is. Elménk, szívünk nyitottabbá lesz, és érdeklődésünk a művészet felé fordul. Ily módon festményt, fotót is vásárolhatunk magunk örömére. A festmények többletfunkciója pedig megértésük és a megszeretésük.Tehát egy festményt ugyanolyan bátorsággal vehetünk meg, hogy kielégítsük az érzékeink szükségletét, mint egy lámpát, cipőt vagy ruhát, melyet alkotó alkotott meg, hogy kifejezésre juttassa gondolatait.Fogyasztói társadalom vagyunk, de vásároljunk mértékkel és érzéssel ez után a kiállítás után.

Zongor Veronika

VISSZA