Barokk
2007. október 24. – 2007. november 16.

A barokk Kopasz Tamás festménysorozata esetében nem a képzőművészeti stílusra, hanem a barokk zenére utal, amely tudatos életmű-építésének aktuális korszaka. Korábbi festői ciklusaival végigjárta a művészet stációit az „archaikustól” a „reneszánszig”. A festészet az elmúlt években kiemelt műfajjá vált munkásságában, noha korábban a szobrászat, a grafika és a kísérleti zene egyaránt foglalkoztatta. Az Inda Galériában látható nagyméretű olaj/vászon sorozat Bach és Händel zenéjének hallgatása közben a festőben kialakult lelkiállapotnak a vizuális, képi megfogalmazása. A két zeneszerző a barokk kor ellentétes figurái. Mindkettőre jellemző a szélsőséges hatáselemek keltette feszültségek jelenléte, a szenvedélyesség, drámaiság, a mozgalmasság, a dinamika, de míg Bach befelé forduló, spirituális, drámai, kissé konzervatív egyéniség volt, addig Händelt a korszakban divatos könnyed „olaszos” muzsikája „trendi” művésszé tette. Kopasznak a zene ihlette műveiben a barokk műalkotásokhoz hasonlóan első látásra a szenvedélyes gesztusok keltette kavargást, kaotikus zsúfoltságot érzékelünk, de hosszas szemlélődés után a formák, a színek letisztulnak és feltárulnak bennük a megnyugtató finom gesztusok, a harmonikus részletek.

VISSZA